| |
Mi a bonsai ?
A bonsai szabad fordításban tálban nevelt
fát jelent, de nem minden növény bonsai amely kisméretű és cserépedénybe
van ültetve.
A bonsai sokak szerint művészet, egy életstílus része és mi is, amikor
bonsairól beszélünk nem egy génmanipulációval vagy vegyszeres eljárásokkal
törpenövésűvé kényszerített fáról vagy inkább divatcikkről beszélünk
(sok mindenre ráragasztják a "bonsai" címkét), hanem egy a természettel
összhangban lévő (összhangra törekvő) ember alkotásáról amellyel a
természet iránti csodálatát igyekszik kifejezni.
Néhányan a bonsai készítők szemére vetik, hogy szerintük kínozzák
a növényeket. A metszés, drótozás valóban fájdalmat okozhat a növénynek
(elsõsorban a helytelen metszés,drótozás,
stb.), de ha alaposan megnézünk egy szakszerűen nevelt bonsait, megértjük,
hogy a metszés csak egy szükséges eljárás, (pl. a kertben lévő fákat
is metszik) és összességében a növény profitál a gondoskodásból annak
ellenére, hogy a cserépben soha nem érheti el a genetikailag beléprogramozott
maximális méretet.
Tehát a bonsai művészet, melynek célja a korábban a természetben megfigyelt
növények (elsősorban fák) miniatürizált változatokon keresztüli szimbolizálása.
Nem silány utánzásra kell itt gondolni, hanem tényleg magát az élőt
és az élőlények harmonikus kapcsolatait, a lényeget kell megragadni.
Honnan származnak a bonsai-ok ?
Sokan erre a kérdésre kapásból rávágják,
hogy Japánból. Nos eredetileg Kínából származnak, jó 2000 évvel ezelőtt
a kínaiak már készítettek olyan remekműveket, amelyeket bonsai-nak
nevezhetünk. Bár ezek nemcsak egy-egy növényt, hanem egy egész természeti
részletet szimbolizáltak.
Körülbelül 1200 évvel ezelőtt buddhista szerzetesek közvetítésével
került át Japánba, és innen kezdve fokozatosan fejlődött, finomodott
a bonsai nevelés technikája, kialakultak az irányzatok, stílusok.
A bonsai készítésének titka eleinte csak egy szűk nemesi réteg, apáról
fiúra szálló titka volt. És csak lassan kezdett elterjedni az egész
világon.
Nyugat-Európába körülbelül 40 éve, hazánkba körülbelül 20 éve jelentek
meg szélesebb körben a bonsai-ok és nem sokkal ezután az első szervezetek
is megkezdték működésüket.
A bonsai-ok csoportosítása az élőhelyük szerint
Szabadföldi bonsai, - félig szobai bonsai,
- szoba bonsai.
Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a vásárolt vagy ajándékba kapott
bonsai igényeivel. Attól függően, hogy eredetileg honnan származik
a fácska, aszerint kell a továbbiakban gondoznunk.
Ha a fa mérsékelt övi területen honos, akkor szabadföldi
bonsai-ként kell kezelnünk. Pl.: a nálunk is honos fák, Tölgy,
Jegenye, stb.
Egész évben a szabadban érzik jól magukat (tavasztól őszig csak egészen
rövid ideig a lakásban, megfelelő páratartalom mellett), télire igénylik
a mélynyugalmi állapotot. Télen elegendő, ha szélvédett helyre tesszük
a cserepet/tálat, és forgáccsal betakarjuk a nagyobb fagyok ellen.
Ha a fa mediterrán éghajlatú területről származik, akkor
félig szobai bonsai-ként kell kezelnünk. Pl. a Citrusfélék, a
Mirtusz, a Gránát alma, stb. tavasztól őszig lehetnek a szabadban
(rövid ideig a lakásban, megfelelő páratartalom mellett) télire hidegházban,
vagy fűtetlen világos helyiségben kell őket tartanunk. (kb. 5-10 C)
Ha a hőmérséklet magas, akkor a növények megnyúlnak, ha pedig nagyon
alacsony, akkor megfagyhatnak.
Abban az esetben, ha a fa trópusi (vagy déli)területről
származik, akkor szoba bonsai-ként kell kezelnünk. Pl.:
a Narancsjázmin, Sugárarália, stb.
Egész évben nagyjából azonos hőmérsékleti viszonyokat kell biztosítanunk,
télire ~ 18-25 C. Gondoskodni kell a megfelelő (magas) páratartalomról
és szellőzésről is.
Copyright
© 2002 by MS
|
|
