A bonsai-ok csoportosítása stílusok szerint

Mint már említettük, nem minden tálba ültetett kistermetű növény (fa) bonsai. Ahhoz, hogy egy fából valóban bonsai váljék, évek türelmes alakító munkájára van szükség.
A bonsai készítés évszázados hagyománya során létrejött néhány (alapvető)stílus, melyek segítségünkre vannak abban, hogy a bonsai-ok megjelenését különböző szempontok szerint értékelhessük.
Az egyszerűség kedvéért egyelőre csak az un. alapvető vagy klasszikus stílusokkal foglalkozunk. A bonsai-ok készítése-értékelése közben mindig az egész együttes megjelenését, harmóniáját figyelembe kell vennünk.
Tehát egyaránt fontos a tál, a fa különböző részei : gyökér- törzs- lombkorona (ágak és levélzet), és a talaj felszínét borító aljnövényzet, illetve ezek harmóniája.
A tál kiválasztásáról és a megjelenést befolyásoló eljárásokról a későbbiekben olvashatsz, és természetesen az aljnövényzet kérdéseit sem hanyagoljuk el. Egyelőre azonban a fa megjelenésére koncentrálunk.
Az egyes stílusok jobb megértéséhez a leírása mellé a szebb fotókról/növényekrõl valódi kézzel rajzolt képeket mellékelünk.
(a nagyításhoz kattints a képre)

Klasszikus stílusok :
A leendő bonsai kialakítása előtt el kell döntenünk, hogy melyik stílus szerint fogjuk alakítani a kis fát. Az egyes stílusok különbséget tesznek a törzs alakja-száma, a korona alakja, a gyökérzet és az elrendezés szerint.


Az egy törzsből kialakított bonsai stílusok :








Egyenes (Chokkan) :
A fokozatosan vékonyodó törzs egyenesen felfelé nő, az ágak körben szabályosan helyezkednek el, a törzs alsó 1/3-án általában már nincsenek ágak. A gyökérzet (lehetőleg)körben szépen látható.









Felfelé törő (Moyogi) :
Kissé hajlott, kanyargó törzsű fa. Az ágak és a törzs esetleg kissé csavarodhatnak. A gyökérzet itt is szimmetrikus.









Elhajló (Shakan) :
Az egyik irányba határozottan megdőlt fácska, az ágak mindkét oldalon (elcsúsztatva) megtalálhatók. A gyökérzet a dőlést egyensúlyozandó, az ellentétes oldalon fejlettebb.


Szélnek kitett (Fukinagashi) :
Mintha az állandóan egy irányból fújó szél döntené meg a fát, az ágak is e szerint egy irányba rendezettek. A gyökérzet a dőlést egyensúlyozandó, itt is az ellentétes oldalon fejlettebb.









Elterülő (Kengai) és félig elterülő (Man-Kengai) :
A kezdetben felfelé növő törzs ívesen visszahajlik a tál szintje alá, a félig elterülő stílus esetében nem ér a tál szintje alá. Előnyős a fejlett gyökérnyak itt is, mert jobban kihangsúlyozza a fa erőteljes kapaszkodását.


Elnyúló (Sashieda) :
A törzs itt is felfelé nő, de egy főág különválik, és oldalra elnyúlik valamelyik irányba. A gyökérzet többnyire itt is szimmetrikus.


Seprű (Hokidachi) :
Egyenesen felfelé növő törzs, az ágak seprűhöz hasonlóan körben, sokfelé ágaznak el, fokozatosan egyre vékonyabb ágakra bomlanak A gyökérzet itt is szimmetrikus.









Aszkéta vagy festői (Bunjingi) :
A törzs lehet enyhén csavarodott, alul kevesebb ággal. Finom, elegáns kinézetét a megfelelő ágkialakítás és a viszonylag kis edény is kifejezi. A gyökérzet lehet aszimmetrikus.









Tekeredő (Bankan) :
Nagyon görbe, feltekeredett törzsű fácska. A gyökérzet lehet szimmetrikus, vagy aszimmetrikus egyaránt.









Csavarodó (Nejikan) :
Itt a törzs mintha meglenne csavarva, vannak olyan fajok amelyek eleve csavarodottan nőnek, de a csavarodás lehet mesterségesen előidézett is. A gyökérzet itt is szimmetrikus.




Többtörzsű stílusok :

Kéttörzsű vagy Apa és fia (Sokan) :
A tövénél kétfelé ágazó törzs, ideális esetben egy vastagabb és egy körülbelül a harmadával vékonyabb részből áll. A gyökérzet itt is szimmetrikus.

Háromtörzsű (Sankan) :
A törzs a tövénél háromfelé ágazik el. A gyökérzet általában itt is szimmetrikus.

Öttörzsű (Gokan) :
A törzs a tövénél öt felé ágazik el. A gyökérzet általában itt is szimmetrikus.

Erdőcske (Yose-ue) :
Több különálló növényt ültetünk szépen összeválogatva, amolyan erdőszerű elrendezésben. Ha egy közös gyökérből eredő törzsekből készítik, akkor Kabudachi a neve.


Sziklás kompozíciók :

Kőre ültetés (Ishitsuki) :
A növény gyökerei egy követ ölelnek, és úgy futnak le a tálba.

Kőbe ültetés (Sekijoju) :
A növény egy szikladarabból nő ki. A gyökerek a kő repedéseiben nőnek és (láthatóan) nem érik el a talajt.

Copyright © 2002 by MS