Vénuszpark ® >>Egzotikus növények >Mimóza

A Mimóza a hüvelyesek családjába (Fabaceae) tartozik. A nemzetség közel 500 képviselője főleg Dél-Amerikában honos, de mint botanikai érdekességek már szinte minden trópuson fellelhetők.
A nemzetség tagjaira jellemző a szeizmonasztikus mozgás (érintési ingerre történő mozgás), ami úgynevezett turgor nyomás hatására jön létre. A legismertebb képviselője e növényeknek a Mimosa pudica akár 1/5-öd másodperc alatt képes levélkéit összecsukni, illetve 5-15 perc múlva kinyitni.
Ez a mozgási mechanizmus a Vénusz légycsapójával (Dionaea muscipula) ellentétben szinte korlátlan számban megismételhető egy levélen is. Rendkívül érdekes látvány, ahogy a kis leveleket megérintve először a levelek csukódnak össze, majd újabb érintésre az egész levélnyél lehajlik.
Egyéves növény, ami annyit jelent, hogy a magvetés évében már virágzik és magot érlel. Kultúrában két évig vagy kicsivel tovább is eltartható, de ennél hosszabb élettartamra egy növénynél ne nagyon számítsunk, hanem a magokat elvetve mindig neveljünk újakat.
Hasonló, csak még ritkább, de könnyebben tartható növény a Neptunia flava vagy plena, ami igazi mocsári- vízi növény. Érdekessége, hogy a terjedő szára, ha vízfelület kerül az útjába felfúvódik, akár tízszeres vastagságúvá, és így lebegve marad a felszínen.
Magról és dugványozással is szaporítható, nem érzékeny a túlőntözésre, levelei lassabban reagálnak az érintési ingerre.

Tartsuk egy világos helyen, de óvjuk a túl erős napsütéstől, ha kell nyáron árnyékoljuk vagy tegyük egy olyan ablakba ahol csak kevés közvetlen napfényt kap.

Mivel trópusi növény, szereti a meleget. Legalább 15-18C -ot igényel, de inkább 20-25C az ideális a számára.
Télen vigyázzunk, hogy a hõmérséklettel arányban álljon a páratartalom. Nyáron pedig a túl nagy meleg okozhat problémát ha kevés a levegő páratartalma.

Öntözni, különösen fiatal korában inkább esővizet használjunk, mivel a kemény meszes víz elősegíti a palántabetegségek pusztító terjedését. Egy jó tanács ami más növényekre is igaz: inkább tartsuk szárazon mintsem túlöntözzünk, az első esetben még "visszahozható "az életbe, de ha elpusztult a gyökérzete, a növény sem éli túl ezt.
Rendszeresen ellenőrizzük a talaját, ha a felső 1-1,5 cm kiszáradt öntözzünk, de nagyon vigyázzunk, hogy ne álljon a cserép vízben mert a gyökerek kényesek a pangóvízre és hamar rothadásnak indulnak.

Állandó magas páratartalomra van szüksége, ha a cserép egy szélesebb tálcán kavicsokon áll, úgy hogy a cserép alja nem ér bele a vízbe a párásítás megoldott.
Lakásban télen célszerű rendszeresen permetezni ha nagyon száraz a levegő, és ilyenkor is gondoskodjunk megfelelő szellőzésről!

Ültetõközeget mészmentes tőzeg, lombföld, és kevés érett marhatrágya keverékből készíthetünk.
Jól bevált a NOVOBALT tőzeg és OSMOCOTE műtrágya keveréke is.
Vetés után célszerű valamilyen talajfertőtlenítést végezni 0,3%-os Ortophaltán. Dithan-M45, Zineb (rézpótló)szerrel, beöntözés szerűen.

Általában nem szükséges tápoldatozni, mert az ültetõközegbe kevert OSMOCOTE biztosítja a megfelelõ tápanyag ellátást, de ettõl függetlenûl idõnként kis mennyiségû lombtrágyát alkalmazhatunk.

Ha az alsó levelei kezdenek sárgulni, hullani az legtöbbször tápanyaghiányra utal, de az atka fertőzés is hasonló tüneteket okoz, csak itt a kártevők levedlett bőrei "porszerű" nyomot hagynak a kevélkék fonákán, ami csak nyitott állapotban látható.
Pára és fényigényes növény lévén a nagyon száraz szobalevegő nem túl ideális számára, ilyenkor az atkafertőzés veszélye is fellép.
Károsíthatja még az üvegházi molytetű, és a kószapajzstetű is, illetve ezek ürülékében megtelepedhet a korompenész , ami fekete foltokat okoz a leveleken, csökkentve az asszimilációs felületet.

Változatok :